Street-Life.
Van egy ilyen dal.
Meg... Van egy ilyen elet stilus.
Utcai elet.
Tegnap kaptam belole.
Programon lett volna. Pizza sutes. Baratokkal. Nemi alkohollal, jatekkal kiserve.
De a HauptBahnhoffnal allva "lefagytam".
Csupa olyan fiatal, akiket a Gulliverbol ismerek.
Alkoholos uvegekkel a kezukben., dramatikusan uvoltve, maguk alatt 10 meterrel probalnak allva maradni.
Meglattak. Meg Simonet.
Oda jottek koszonni.
Nagy tobbseget latasbol ismerem csak, ahogy Ok is engem.
S egy-kettovel valtottam mar nehany szot.
Tamara. A masik lany neve...Mi is volt?.... Mindjart eszembe jut! Tudom: Petra.
Aztan a szoszi, agressziv kiallasu lany? Mar nem tudom a nevet... Csak uvolto hangja, agressziv mi voltja egett belem.
A szituaciot hogy kene leirnom?
Csupa olyan ember, akit latasbol ismerek, fetreng, setalgat erosen alkoholos allapotban a Kolni palyaudvar elott.
Tunodom, hogy vannak a rendorok ilyenkor?
Hirtelen Petra felordit:
A.C.A.B.!!
All cops all busterds... Minden rendor szar- nagyon finoman leforditva.
S utana a tobbiek, kanonban. Elmosolyodom. Fiuk-lanyok. Vegyesen orditanak. Tobben megfordulnak, utanuk neznek. Ki ki duhosen, ki ki mosolyogva veszi tudomasul a "polgar pukkasztasukat."
Tavaly, leszallitottak egy gordeszkarol, egy kolcson gordeszkarol, mert ravolt gravirozva: ACAB.
Itt meg ordithatjak, nem tortenik semmi. Furcsa.
Hirtelen Tamara rohan felem, atolel.
Vodka-sor-bor keverek erzodik a lehelleten, ahogy kozel hajol hozzam,
Megolel, majd bemutat a baratainak. Akik szamara mar ismeros voltam-amugy.
Mindegy, a pia atka.
Par meterre tolunk Petra.
Rovid haju leany.
En korombeli lehet.
A rem torteneteirol hires- bar nem tartom rossz emberenek.
Meg olyan gyerek.
Megis. Tavaly, egy elmebeteg 70 koruli emberrel volt egyutt: Elvis.
Iden elege lett a ferfiakbol, becsajozott.
A baratnoje is feltunik itt-ott, majd kesobb osszevesznek.
Furcsa vilag.
Latom, Petra sir.
Legszivesebben odarohannek, megolelnem, es elmagyaraznam neki,hogy nincs semmi baj.
Meg sem teszek egy lepest sem.
Nem folyhatok bele, csak kivulrol tekinthetem a torteneseket.
Hiszen errol irni fogok. Nem jo baratokat akarok szerezni.
Bar, belegondfolva a ketto nem zarja ki egymast...
Aztan eles valtas, Petra elottem all, valami olyasmit mormog, hogy Jah, a magyar lany... Es megolel.
Furcsan erzem magam.
Az erosen ittas baratnoje minket nez.
Csak allok, mint egy covek. Megdermedve.
Aztan elforditom a tekintetem, es vissza olelem.
Tudom,hogy most szuksege van ra. Megha nem is emlekszik ra holnap.
Gyulnek a tobbiek... Egyre tobb ember jon. Nehanyan erosen ittasak.
Valahova elakarnak hivni, Simonne-al.
Hazibuli, azt hiszem.
De nem hiszem,hogy most kene ezt bevallalnom.
Meg elvezem a latottakat.
Probalok minden momentumot a fejembe vesni. S a lelkembe.
Hogy kesobb irhassak rola.
Kezdenek elszivarogni a tobbiek...
Illedelmesen elkoszonnek lassan tolunk.
Tamara lep oda utoljara.
Simone-t megoleli. Par szot valt egy Marcus nevu fiuval, szajon csokolja.
Majd oda lep hozzam. Nem kerdez. Nem mondd semmit.
Kozel hajol, szajon csokol.
Megilletodok. Egy majdnem idegen , lany puszilt meg. Szajon.
Nem mondva semmit. Nem kerdezve semmit.
Aztan megertem....
Lassan, azt hiszem: Itt, az utcan az Elet ilyen.
Minden megtortenhet.
Es, hiaba neznek ki furcsan. Koszosan. A szivuk attol meg csodaszepen csillog.
Kesobb megmostam az arcom. A fogam...
S a lanyos szajra puszit elsoportem egy bontott sorrel.
Meg egy machoval. Az en Machomal.
Rola meg meselek majd. De tavalyrol ismerhetitek.....
Street life...
Ilyen az elet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.