Igen. Hogy mashogy?
A sajat eletemet ugy elem meg, mint egy forgatott filmet.
Amit moziban nezek, talan 3D-s film.
Nem tudom. De film, egy nagy moziban.
Kivulrol nezem magam: Ahogy lepkedek a sziklakon. Egyre magasabban. Egyre veszelyesebb terepre lepve.
Ha megcsuszom- az Eletembe kerulhet.
Tudom. Nagyon jol- megis- igy csinalom tovabb.
Pont azon gondolkodtam: Van itt kinnt lakasom. Furdoszobam. Biztonsagom. Megis? Mit csinalok: Utcan elo emberek altal probalom megerteni az Eletet.
Most lepett ide hozzam egy barnaboru, fel labu "Kolni Kaloz".
Megkerdezte: Mit csinalok? Mondtam,hogy irok.
Megkerdezte: Mirol? Mondom Kolnrol. Emberekrol. Drogokrol. Alkoholistakrol. Kurvakrol. Az utcai eletrol.
Megcsovalta a fejet, s csak ennyit mondott: Van otthonod, van mindened: megis, itt ulsz a Gulliverben, csovesekkel beszelgetsz, kerdezgetsz. De igy mar ertem miert.
Bologatok-elmosolyodom. Mast nem tehetek.
Az alkoholszag arad belole, omlik. Megsem zavar.
Ismerem a statuszat az eletben. beszelgettem mar vele. Ismerem a multjat- feleseg, pici gyerek, de lelepett. Nem birta elviselni, hogy minden a fiarol szol,megha szereti is: neki nem jut hely az asszony sziveben.
Elkezdett inni. Majd drogokhoz nyult. Azota a ketto egyutt.
Utcan alszik, utcan el. Nehol koldul par eurot, majd elissza. Vagy belovi magat. Mert miert ne? Szerinte az konnyit a helyzeten.
Elhallgat. Majd ujra kerdez:
S ha konyv lesz belole, s kiadjak, mi lesz a cime?
Igyekszem leforditani, nemetre: Die Welt steht fur Huren... Szajhaknak all a vilag- magyarul.
Ennyit fuz hozza: A vilag maga szajha.
Azt hiszem, erti amit mondok. Amit mondani akarok.
A maga primitiv modjan Nem buta.
Koszos. Ittas. Budos. Talan nem a leginteligensebb ember a vilagon, de megis...
Valami kot hozza. Talan az elete. A jo szive. A kemeny, igazi harcos multja.
Es egy valamiben egyet ertunk:
Szajhaknak all a vilag.
Az ilyen nehany perces mondatokbol megertem, miert igy elek, miert ez es igy erdekel.
S miert fogok egyszer nagy arat fizetni...
Normalis embert taszitanak az ilyen dolgok. Emberek. Erzelmek. A kosz. A mocsok. A pia buze. A drogok vilaga. A kurvak.
Engem erdekel.
Talan mert tudom,hogy ugyan ugy az Elethez tartoznak.
Agyam kicsit elkalandozott:
A hugom megkeresett. Egy evvel fiatalabb nalam.
Meteres ur tatong kozottunk. Kemeny multunk nem ossze kovacsolt minket- hanem elllensegekke nevelt.
De... De mindent latba veve, a Szeretet a legerosebb. Gyoz. Mindig is gyozott. Ilyen vagyok.
Uj es uj eselyt adok.
Talan mert ertem, megertem min ment keresztul.
Abba nottem fel en is.
Csak o mashogy tette tonkre magat, mashogy bunteti magat.
Mint en.
Gyogyoru kepeket csinal.
En irok. O gyonyoru kepeket csinal. Elvont. Muveszi.
Betepve, beszivva , neha tiszta fejjel alkot.
Megis: minden alkotas csodava novi ki magat.
Ahogy az en alkotasaim is: bepialva, elvontan... De megis alkotok: Irok.
Sorokat szulok.
O kepeket.
Nem tudom eldonteni melyik a fajdalmasabb.
S ugyan ugy eli eletet, ahogy en- gondolom.
Filmkent szemlelve.
En muvesz vagyok.
O is.
Mind a ketten Eletmuveszek vagyunk.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.