Mert olyan "fölnőttek"...

Masolok egy levelet, legalabbis reszleteket belole.

Tenyeket. Amik miatt megvadoltam egy olyan embert, aki egyszer fontos volt,s talan fontos is meg, hogy kiadott. S ez csak egy-ket sor. A java marad nekem.

"Senki nem hiányolt. Az hogy másnap ilyen bunkó smst küldtél hogy ha igazán fontos lettél volna a Timinek akkor keresett volna..."

"de te még időben elhajtottál mindenkit."

"teszek rá hogy néhány emberkének aki csak akkor haverod amikor ivásról van szó mit mondasz."

"Sok sikert németben és ne nagyon reméld hogy olyan sokan várnának vissza nyugodtan maradhatsz is ott."

A privat emailt, amit freemailre kaptam nem irnam ide. Alpari ahhoz. Tulsagosan is.

A cim- nev Timie.

A bemasoltakat nem O irta, hanem egy szocsove. De a kovetkezo sor neki szol majd, legalabbis azon emailre valo reflektacio, amely az o neverol-cimerol jott.

Most csak ezekre futja idombol, ezek azok a reszek, amik megmagyarazzak sokaknak miert es mibol szalltam ki- idoben.

Tudjatok, amikor egy bohoc bohockodik a szinpadon, nevet mindenki.

De amikor egy bohoc okorkodik a nagy betus Eletben, sokan osszeneznek, s megvetoen neznek ra.

Legalabbis azok,akik mar tartanak ott.

De ez a level a kevesbe fontos.

A masik level, amit egy privat mailre kaptam hokkentett meg.

Az fajt. (A privatbeszelgetesekbol valo kivagas, elkuldes melegebb eghajlatra, meghazudtolas-egy olyan temaban, amelyiknel tobben allnak mellettem, es hangoztatjak, amit mindenki tud, tudott: Gipszel a labamon, mar  egesz labas gipszel -kicsivel 18.ai este elott kaptam- nehez lett volna jeges, havas uton vegig kecmeregni egeszen le a varosba. Segitseggel sem mertem bevallalni. nem, hogy egyedul. hiszen aki ismer, tudja: A betegseg, ami nekem van , nem jatek. Amig lehet, orzom labaimat. Hiszen, nem tudhatom: meddig hasznalhatoak majd.  Masoknak egy Buli este volt-lett volna csak. Nekem az emberi eletembe kerulhetett volna. Bolcs dontes volt nem menni. Tudom, hogy jol tettem. Arrol nem beszelve, hogy 11 nappal a tantusz leeses utan- nem leszek jatekszere senkinek.)

Nem leszek eszkoz ket ember osszekapcsolasaban, szetvalasztasaban.

Ez nem lepett meg,ez a level. Hiszen ideje -oraja tudom, milyen ember az,aki ezt fogalmazta.

Minden- csak nem egyenes.

S ebben, helyzethez mertem, sokan osztoznak a velemenyemen.

Egy kozos ismeros szavai, hogy ez az ember tart tole (is), mert tudja "milyen ember", megnevetetett. Talan azert, mert errol jo magam is tudok.

Egy ideje mar.

Ez a kedves ismeros azt mondta, hogy "Zsebi, az emberek felnek toled... Mert erzik, mire vagy kepes. Milyen ero van Benned."

Igazat kellett Neki adnom.

Negyvenen innen-s negyvenen tul tudjak az emberek, hogy ki milyen. S ki hol tart.

Ki a bukott, s a ki a szarnyalo angyal.

Vissza terve az elozo tematikara, gyorsan:

(most a "sajat szavaimat lattam viszont masok levelebenrol mar nem beszelnek, eleg volt.)

Mikor anyammal jonnek, nem viselem el. Foleg privat emailben.

Aki ismer, tudja: Szuloanyam halott.

Az elet elsodort tole, s hiaba a kuzdelem, nem ismerhettem meg, Soha.

Hamarabb adta meg magat, mintsem, hogy a szemembe nezhessen.

Koszonettel tartozom neki, hiszen a legcsodalatosabb ajandekot kaptam tole: A neha vihar verte eletemet.

Milyen ember volt? Nem tudom. Nem tudhatom. Honnan tudna mas?

S milyen jogon a mocskolodas, amikor O memaradhatott az anyukaja mellett, megis: Viharos kapcsolat az is.

Ha valakirol velemenyem van, nem azt szidom, aki kihordta.

Aki hallotta az elso felsirasat.

Aki taplalta, szeretgette a pocakjaban -9 honapig-. Ha utana az elet kulon utakra is szorta oket, a szeretet, a kotel, a lathatatlan koldokzsinor ott van.

Ha nem is olelhettem meg, soha. Pedig vagytam. Maig vagyom.

S keresve- kutatva kajtatok a vilag legbuvosebb szava utan: Anya...

S milyen jogon bantja a multamat-eletemet, amirol nem meseltem neki, vagy alig, mert valami bennt, belul,azt sugta: Kicsi, ne tedd.... Meg Ne... 

S barataim? Milyen jogon minositi(k) azokat az embereket, akikkel nekem jo? Akik tettek le mar az asztalra- nem keveset.

Igen, igazatok van. mar en is tudom: Ez nem rolam szol. Nem a hibaimrol. Nem Timirol.

Hanem egy kuzdelemrol. Egy gyerekes kuzdelemrol, egy olyan ember reszerol, akinek fogalma sincs arrol,mi az igazi kuzdelem az eletben.

S nem tudja, mi a Szeretet.

Nem tanitottak meg neki, talan nem is hibaztathatom Ot.

Nem tehet arrol,hogy oda szuletett, ahova.

S nem tehet rola, hogy a Szeretet szo megegyezik nala a "birtoklas", kisajatitas szoval.

Talan lesz valaki, aki megtanitja ennek a fiunak majd. Egyszer.

Ha nagy pofonok aran is.

Omlengesbol ennyit, hiszen teny: Sajnalat nincs bennem , rea nezve.

Nem erdemli meg.

Marad a szurke semlegessek, hiszen tudom: Nem veszitettem. 

Ahogy Kedves ismeretlen ismerosom irta multkor:

"Kicsike, itt nem Te veszitettel. Nem. Ne ugy eld meg. Segiteni szulettel ide, szemeket kinyitni... S ha 100 emberbol egy megerti, mit keresel itt, mar megerte, mar buszke lehetsz, Kicsilany."

Igaza van.

Ezzel a "magyarazattal" tartoztam. Sokan kerdeztetek, mi a helyzet.

Sokan neztetek furcsan, vagy fordultatok hozzam furcsan, nem ertve azt, hogy , hogy nem beszel egymassal ket olyan ember, aki eddig fel szavakbol is ertette egymast?

Sokan kerdeztetek, mi tortent valojaban. S miert hallottatok annyi rosszat rolam T. ,meg A. keze alol.

A valaszom itt van.

De tudjatok: Semlegesseg, vagy Szeretet.

Timi irant szeretet. Nem hibas, tudom. Erzem. Attila irant? Rideg kozombosseg marad.

S akik kialltak mellettem, s segitettek megerteni, hogy ez is csupan egy lecke az elettol, azoknak koszonom.

Igy van. Egy lecke volt.

Talan elengedni kell megtanulnom vegre.

Mosolyogva elengedni.

Furcsa. Irom e sorokat. Konnyebbulok meg- s mar mosolygok is.

E vilag-tul vilag.

Ketto koti ossze oket: Szeretet.