Semmit érő könnyek,miért?!
Zakatoló ölelésed fogságába
Estem, akaratlanul bár, de
Romokba döntöd virágzó holnapom,
Elérhetetlenül elérlek én, messzibe
Tűnik Nélküled a kéklő ég,
Lemosott lábnyomok kopognak az
Ellepett, tova tűnt, bántott érzések
Kietlen tengerében: Szeretlek. Higyj Nekem.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.