Nem! Nem győzhet a gonosz, a rossz, az álszent, a képmutató. -Ezerszer fogadtam meg.
Ha a rossz fegyverekkel is, de tudom, hogy mindig a Jó oldalán harcoltam.
A Jó? Nem. Az igazság csorbíthatatlan oldalán.
Beleköthetünk: Kinek mi az igazság? Dobálózhatnék azon mondattal,mely mára kemény közhellyé vált a világban: Minden relatív.
De nem teszem. Hiszen az igazság valami olyasmi, ami összekapcsolja a lelked az agyaddal. Valami olyasmi, amit csak az egyik- vagy másik érzékszerveddel nem érthetsz meg, nem tudhatsz.
Az Igaz, nagybetűs Igazságot belül mindenki tudja. Akkor is,ha nem hajlandó elfogadni, és a saját érdeke szerint állítja be. Ezzel hazudva önmagának,és másoknak is.
Az elmúlt napok pofonjai tökéletes példák arra, mely szerint nem kell bizonygatni senkinek Semmit.
Elég, ha Te magad tudod, hogy a létező leghelyesebben jártál el.
Meghagyva másnak, másoknak azt a kínszenvedést, hogy örlődjenek azon, hogy Te megingathatatlan vagy. Hosszú távon legalábbis biztos.
A kezdeti bizonytalanságot, "nem értem"-et felváltja idővel úgyis a biztos.
Ha elég erős vagy hozzá.
És órák, napok, hetek múlva Téged igazolnak majd a tények.
Hiszen mindig a Szeretet, és az Igazság győz.
A Gyűlölet, Igazságtalanság utat vághat magának a legsűrűbb, legmérgezőbb dzsungelekben is, de idővel mindenki megérti: Hiába a hatalom,ha jóság nincs benne.
Ahogy maszkot sem viselhetsz életed végéig,mert elkopik,eltörik, lehullik: láttatni engedve azt,ami valójában vagy.
Nem könnyű kimenni az utcára festék, maszk nélkül. Induljunk ki egy egyszerű hétköznapból. Hiszen sebezhetőséged kézzel foghatóvá válik.
Egy vastagon kent maszkban sem az igazi útra kelni, hiszen aki akar, átlát rajta,ha idővel is. Hiszen a belső nem palástolható, nem zárható ki- vagy be. Beléd.
Minden mozdulatod azt tükrözi aki vagy.
A szavak jelentéktelenek az esetek- vagy komolyabb helyzetek nagy többségében.
Mondani bárki bármit mondhat.
Sajnos a szavak sokszor hazugok.
A két nappal ezelötti este is tökéletes példa erre.
Kimondott, hazug szavak agyon díszített csokrát adták kezembe. Úgy, hogy akkor már mások szembesítettek a valóval. Kétlem,hogy több különböző világ "hazudná össze ugyanazt."
Nem, nem bánom. Muszáj volt megtanulnom. Eddig is tudtam, de most már érzem is.
S talán ezzel együtt használni is megtanulom mindezt majd, a való életben.
Tegnap volt egy nagyon kellemes beszélgetésem, ami segített vissza adni a hitemet saját magamba. Segített megértenem, hogyha lángoló békák is hullanak az égből, muszáj megmaradnom annak, aki vagyok.
Mert ez a Valaki nem egy rossz lélek.
Muszáj megmaradnom ennek a Valakinek, aki hamar átlát helyzeteket, erős, megingathatatlan. Közben gyermeki.
Azon erőkkel,é s negatív erőkkel szemben, akik pusztítják el ezt a világot.
Hiszen mindig Ők lesznek többen, de talán mi kevesen leszünk az erősebbek.
Hiszen a Szeretet a Jóban rejlik csak...
Angyal
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.