Mert olyan "fölnőttek"...

Igen. Mashogy nem irhatom.

A Bennem, korulottem zajlo torteneseket.

Sok erzelem, sok konny, sok mosoly.

S kuzdelem. Vegtelen kuzdelem.

Az uj ev bealltaval megertettem,milyen ember vagyok.

Hirtelen nyiltak nagyra dimenziok.

Hirtelen sodort magaval a raerzesek, s mas vilag tengere.

Olyan szavakat irok, fogalmazok meg, sms-ekben, levelekben, beszelgetesek kozben, hogy en lepodom meg a legjobban.

De..miert is? Hiszen szoltak.

Par nappal ev-valtas elott szolt valaki.

Elmagyarazta, ki vagyok.

"Mi" vagyok. S miert.

Mi a feladatom. S ,hogy milyen segitseget kapok majd odaatrol.

Valamiert hittem neki. Talan a kek szemeben az ezer eves bolcsesseg, kozel a negyvenhez? Vagy az, hogy szavak nelkul is tudta, mi jatszodik le bennem?

Vagy talan az, hogy ugyan olyan ember,mint en, csak "nagyban" mar?

Nem tudom.

De nyilnak a kapuk elottem, erzelmi sikon.

Egyre tavolabbinak tunik ez a vilag. S nem vagyok ijedt.

Ez dobbent meg legjobban azt hiszem.A batorsag, bizalom. Magamban, es a vilagban.

S egyre kozelebbinek fest az a vilag, amit segitenem kell.

Megertettem, hogy nincs duh, harag, veszitettem-erzes.

Csak Szeretet van. Vagy "semleges".

...

Es az ertelem.

Meg...A Bolcsesseg. Amit itt nem sajatithatsz el. Ebben a vilagban.

Vagy van, mert kaptad, vagy nincs.

Csiszolni tudsz rajta, de megvenni nem. Ebben a vilagban sem, ahol a penz odakat zeng.

Es egy elet nem eleg ahhoz,hogy bolcsnek erezd, tudd magad.

Azok csak rovid utak. Mondott szavak.

Elveszitettem egy baratot. Egy baratsagot. Kodde valt. Eltunt.

Mintha soha nem lett volna, csak a harag,a gyulolet a reszerol.

Ez a ember,lany, aki kilepett az eletembol, most utoljara idegennek tunt.

Minden szava. Mintha nem o lett volna, akivel honapokig beszelgettem volna.

Melyen erezve, ertette minden szavamat.

Baratsag volt a mienk, azt hiszem. Olyankor szavak nelkuli- Dallamok beszeltek helyettunk.

Aztan az elso "Zsebi nem ertem igazan amiket irsz,de szepen fogalmazol" meglepett.

S utana jott a tobbi, vakvaganyon.

Eloszor a -nem ertes-.Majd harag. Vadak- jogtalanul- s vegul a "lec".

Ma elmagyaraztak nekem, hogy talan nem nott meg fel.

Vagy nem lat olyanokba bele, amibe az ismeroseim nagy resze mar igen. Hiszen olyan vagy, amilyen a barataid. Madarat tollarol....

Segitenek Neki, ha hagyna.

Mert tudom: Kincset er-

De amig hagyja, hogy egy mocskosabb vilag sodorja magaval, addig felesleges.

Nem torhet bele a tejfogam masok eletebe.

Nem lehet.

Talan egyszer megerti, hogy nincs fontosabb a Szeretetnel. Megerti, hogy ami korulotte -vele tortenik, annak a nagy resze erdek.

S , hogy mas nem tehet tonkre egy biztosra felepitett hidat.

Megkerdeztek ma tolem, telefonon, -otthonrol ismeros, kozos ismerosunk-, hogy nem gondoltal arra Zsebi, hogy mi lett volna, ha eloszor csak Vele talalkozol?

De. De igen.

Akkor nem siklott volna ki.

Mert nem masik elleni harcban kellett volna gyozkodnom az igazamrol. S nem versengesbe torkollott volna a masik fel reszerol.

Itt hibaztam, mar tudom.

Itt is.

Azota egyre figyelek csak:

Olyan emberek ovezzenek, akik nem rakhatnak granatot labaim ele.

S masoke ele sem.

Remelem...Egyszer megerti, hogy ki vagyok emberkent.

Rajon, hogy amit akarok, nem rossz.

Csak nem e vilagra valo talan.

Majd irok meg. Most nincsenek szavak. De miert is lennenek ?

joejt Vilag, joejt Hold. joejt Csillagok.

Innen-es tul ;)