Nem tudom, hogy álljak neki ma a blog írásnak.
Hiszen az érzéseket szavak formájában lefesteni a legnehezebb.
Olyan, mintha a zenét próbálnád meghallani siketen egy olyan módszerrel,ami közismert: Az egyik hangfal közelében lévő asztalra helyezed a tenyered, hogy a rezgések a csontodig hatoljanak, s ha nem is hallod konkrétan, a börödön érzel valamennyit a ritmusból.
Ugye, hogy nem olyan egyszerű az?
Hát tényleg nem.
Napozni voltam ma, kint a Kistéren.
Egy lepedőt terítettem ki, rátelepedtem, egyik oldalamon a citromos Nestea, másik oldalamon a táskám, melyben ma Kincsek lakoznak.
Neki álltam gyermeki áhítattal kicsomagolni a táskámat.
Mennyi mindent rejt egy táska, néha elképzelhetetlen.
-Egy Könyv. A Legfőbb Titok /Lynda Dohlan/
-Egy barna, lila csíkos pulóver. (felkészülve azon tényre, hogy rendszerint nem érek haza sötétedés előtt,mert mindig van elfoglaltság: meló, napozással egybe kötött olvasás, találkozás, város járás, erdei csatangolások, mászás, stb.)
-Néhány Reader's digest újság, 2005-2007-es kiadások. /nem, nem olyan mint a manapság fellelhető szennyújságok, ezen újságokban rendszerint értelmes, érdekfeszítő, olykor mulatságos témák találhatóak, az emberekkel, a világgal kapcsolatban, a hihetetlen történeteken át, a gyermek nevelésig, csodákig, hatodik érzékig, betegségek leírásáig, hétköznapi, egyszerű emberek által elmesélt történetek formájában leginkább./
-egy neszesszer. /tartalmát illetően átlagosnak mondható: Dove kézkrém, néhány csat, parfüm (Pur Blanc), rúzsok, szájfények, szemceruza, szempilla spirál (két szinű: Kék, Fekete!), zsebkendő, dezodor, fogselyem, alapozó (nem tudom minek, ugyanis nem igazán használom. de hát Istenem: Nő nemű egyed vagyok, vannak tulajdonságaim, pl az értéktelen, nem használom- tárgyak felhalmozása.), s végül, de nem utolsó sorban szemhéj színezőt is rejt ezen aprócska táska./
-Még egy könyv, jé: Artista /írta: Bódis Kriszta/
(egy idézet a könyv elejéből: "- Mit csinálsz?
-Próbálok repülni.
-Szerinted az emberek tudnak repülni?
-Az emberek nem. De én igen."
Ugye, hogy valahol a két könyv, még ha csak csendesen is, de összefügg?...)
-Egy zöld, hosszú ujjú póló is kezembe akad.
-S utoljára egy csomag zsebkendő ismételten.
Elég rejtelmes egy táska. Vagy "A Táska." Tud okozni meglepetéseket.
Lám-lám,az oldal zsebeinek tartalma sem piskóta:
-Jobb oldali zseb: Egy pirosan író toll,egy tiszta, de annál gyűröttebb zsebkendő, s egy kistégelyes Dove-krém.
-Bal oldali zseb: Összegyűjtött kövek, kavicsok, (notórius gyűjtő lévén.), egy öngyújtó, a mobil telefonom, s néhány szál cigaretta egy szakadozott cigis dobozban.
Hiányosnak tűnik...
Valami nincs a mindent jelentő hátizsákomban.
Mi lehet az?
Papír. Nem R&N, vagy hasonló kaliberű, cigi, vagy „cigike” tekerő papírra asszociálok, hanem írásra alkalmas papírra.
Aha.
-Tehát ez nincs nálam. Vagy a hanyagságomnak tudható be, vagy annak, hogy kézzel írni mára fárasztóbb, mint gépen bepötyögni a mondandómat.
A mai világ búskomor szele. Utolért! Úristen! Ismerősöm így reagálna:
-Fuss, rohanj, szaladj, Angyal!!
Hát ege, szégyenletes, hogy ennyire elkényelmesedtem én is.
Ha ezen oldaláról sandítjuk a dolgokat.
De kevésbé szégyenletes, ha azon oldaláról nézem, hogy így, géppel írva jóval összeszedettebben ömlenek ön-önmagam elé a gondolataim.
Tehát, a Kistéren ülve, napozva neki láttam a Kincsnek.
A legfőbb Titok...
Első alkalomra az első 40 oldal olvasása elégnek tűnt.
Azon fél- 3/4 óra alatt is feltöltődtem belőle, illetve amennyire feltöltött, annyira is fárasztott el.
Tudod Te is nagyon jól, hogy nem egyszerű a tartalma, akkor sem, ha az olyan egyszerű észjárású, hétköznapi, kis emberek miatt, mint én például, egyszerűen van fogalmazva.
A lényeget értem. Könnyű a szavakat érteni, megérteni.
De a leírtak szerint cselekedni majd? Na,az lesz a nehéz!
De nem lehetetlen.
Ha már elismertem, hogy a gondolatoknak teremtő erejük van (nem hiába a bölcs mondás),s ha elfogadtam, hogy pozitív kérésekkel juthatok közelebb az Egyszerűbb, s Áthatóbb Élethez, akkor az eszerint élés is mehet.
Gondolatokat követik tettek. (Jobbik esetben.)
-Magamra kell parancsolnom, hogy mennie kell.
És úgy kell mennie, ahogy meg van írva.
Annyi embernek sikerül ezen sorok, és mentalitás szerint élnie, köztük Neked is, akkor nekem miért ne mehetne?
Mehet nekem is! Sőt, menni fog.
Tudom, hogy menni fog.
Olyan Én-esen megfogalmazva:
"Már csak dafke azért is menni fog!"
A dac, a dac...
Néha előre visz:)
Példának okáért: Az idézőjelbe tett mondatom, két - három sorral feljebb.
Ha néha túlságosan megerőltető lesz magamra parancsolni az önkontroll, s a világ nézetek miatt, hát visszakozom majd.
Hiszen nem erőszak a disznótor.
Lesz olyan, hogy kicsúszik a lábam alól a talaj, tudom jól.
Lesz olyan, mikor úgy érzem: Nekem ez nem megy.
Lesz olyan is, mikor egy sarokban guggolva zokogok majd, hogy semmi sem sikerül.
De biztos vagyok benne, hogy minden megtörést újabb szárnyalás követ majd.
Magasabbra, és magasabbra.
S elfog jönni azon idő is majd, mikor olyan magasra repültem, hogy vissza esnem már nem lehet.
Hiszen a körülöttem lévő levegő, kellemes szféra, pozitív gondolatok erősen belém kapaszkodó karja, jóval erősebb lesz a feladásnál.
Tudod, egyszerű példát mondok: Ha kitörsz a Föld vonzásából, például egy rakéta segítségével (itt most a Könyv, s te magad vagy a rakéta.), akkor eljutsz az űrig, lassacskán.
Ott már nincs az az erő, ami visszatarthat.
Nincs az az erő, amely akaratod ellenére a Föld magja felé húz majd.
Ott minden rajtad múlik majd.
Ha akarod, maradhatsz a Hold, a Nap, a Bolygók, a Csillagok között örök gyermek,
ha nem, akkor önszántadból vissza térhetsz a Földre tanulni, vagy éppen elromlani a csupa-csupa Fölnőtt közé.
Miközben ezen sorokat írom, más gondolat is jár az agyamban, nem hagy nyugodni.
"-Olyan embereket, helyzeteket vonzol be, amilyen Te magad is vagy."
Igen, igaz.
Nagyon is igaz.
Te is tudod.
Példálózást Te is tudnál mondani, sokat.
Ahogy én is.
Illő tudni, hogy ha nehezen is, de mindig azon embereket vonzom be, amilyen valahol jómagam is vagyok. Valahogy egyezik az érdeklődési körünk, akár spirituálisan, könyveket, zenéket, filmeket illetően, netán az élet utunk hasonló.
Szerencsésnek mondom magam ezáltal, hiszen nem mindenkinek adatik meg az, ami nekem:
Az olyan ismerősök, akik által tanulok.
S akik által én is tanítok.
Nem egy példa van rá, hogy a saját, más emberekhez intézett, szavaidon keresztül tanulsz Te is.
Tapasztaltam, nem egyszer, illetve csendes szavak között a tudtomra is hozták:
Egy idegen néni mellé ültem valamelyik este a villamoson.
Sötétedett.
Feltett egy kérdést, s elindult közöttünk a Kommunikáció.
Nem szokványos beszélgetőpartneremre akadtam, hamar rá kellett ébrednem.
Beszélgettünk a Háborúkról, Lelkekről, Békéről, Az emberek múlandoságáról, s a Reinkarnációról.
Így köszönt el Tőlem: -Kislány, magának átható tekintete van, s nagy lelke. Sokadjára születhetett a Földre. A feladata most a másokhoz intézett szavain keresztüli tanítás. Nézze meg a tenyerében az "M" betűt.
Megállt a villamos, s leszállt.
Rámosolyogtam, s eltűnt.
A félhomályban nézegettem a kezeimet.
M...mint...
M... mint...
Igen, tudom, hiszen ezt hallottam már évekkel ezelőtt is:
M... mint Mester.
Igen, ott van, tisztán kezeim között az M betű.
S ha jobban nézegetem, NF is látható.
NF...mint...
NF...mint...
Igen, tudom, hiszen láttam már évekkel ezelőtt is:
NF...mint Nem Fölnőtt.
Nézegesd meg a kezeidet Te is majd.
Milyen betűk éleződnek ki?
Annyira biztos vagyok az "M" jelenlétében, mint a "NF" jelenléteiben.
M mint...
M mint...
M mint Mester.
S:
NF mint...
NF mint...
NF mint nem Fölnőtt.
Szeretettel: Angyal.
